Ezen az oldalon megtalálod azokat az alapokat, hogy hogyan szólaltasd meg a Bambusz Szaxofonod, és hogyan ápold, hogy hosszú élettartamú legyen! Egy gyakorlott zenész számára valószínűleg nem mondok sok újdonságot, de mégis le szeretném írni ezeket az instrukciókat, hogy a kezdők is megkapjanak minden segítséget az elinduláshoz!
A hangszer hangjai és a dúr skála
Minden Bambusz Szaxofonon kilenc lyuk található, amelyek lefogásával az alaphangjának megfelelő dúr skálát tudod megszólaltatni. Nézzük, ez mit jelent: a legegyszerűbb eset, ha a hangszer C hangolású. Ilyenkor a legmélyebb hang, amit megszólaltathatsz, a C lesz. Ezt úgy tudod elérni, hogy az összes lyukat lefogod, és megfújod a hangszert. Ha ezután felengeded szép sorban az ujjaidat, vagyis szabaddá teszel egy-egy lyukat egyszerre (lentről felfelé), akkor a C-dúr skála hangjait kapod: C D E F G A H C D E. Ügyelj rá, hogy miközben gyakorolsz, azok a lyukak, amiket lefogsz, mindig teljesen le legyenek fedve, különben nem kapsz szép hangzást! Ha az összes ujjadat felengeded, akkor a magas E hangot szólaltatod meg.
Azok a hangszerek, amiket én készítek, általában G hangolásúak. Ezt találtam optimálisnak olyan tekintetben, hogy még kellemes lefogni is, és a szépen csengő hangzást is lehet elérni. A G-skála hangjai a következők lesznek: G A H C D E F# G A H. Minden gyakran használt skála hangjait megtalálod később a fogástáblázatban.
A fújás technikája
A hangszer fúvóka felőli végén egy kis átlátszó, rugalmas műanyag cső található. Ez megvédi a nádat, miközben biztosítja a megfelelő szellőzést. Mielőtt játszunk, vegyük le ezt a védősapkát (természetesen csak a hosszabb darabot), és minden játék után tegyük is vissza óvatosan, nehogy közben megsérüljön a nád. Most pedig lássuk, hogyan kell megszólaltatni a Bambusz Szaxofont! (Segítség lehet, ha iszunk egy pohár vizet a játék előtt.)
Az első próbálkozásnál, nyugodtan hagyjuk az összes lyukat szabadon. Az alsó ajkunkkal borítsuk be az alsó fogsorunkat, majd helyezzük be a fúvókat a szánkba kb. 2,5 cm mélyen. Érezni fogjuk a nádat az alsó ajakunkon. Most szorítsuk egy picit (közvetlenül) a felső fogsorunkkal a fúvóka tetejét („harapjunk rá”), és fújjunk bele. Ha most nem szólal meg, akkor valószínűleg túlzottan szorítjuk a fúvókát („túl erősen harapunk”), ha pedig éles, sípoló hang jön ki, akkor pedig túl mélyen van a szánkban a fúvóka. Gyakorlatban nem annyira nehéz ráérezni a helyes tartásra, csak próbálj ki néhány különböző pozíciót és nyomás- (szorítás-) erősséget, és nemsokára megszólal az első szép, tiszta hang! Ha ez már megy, fogd le a legfelső lyukat a bal kéz hüvelykujjával, és próbálj így is szép hangzást elérni. Majd haladj tovább a következő lyukra, miközben az előző lyuk is lefogva marad. És így tovább, haladj lyukról lyukra, amíg az összes lyukat le nem fogod az ujjaiddal. Ilyen módon felfedezheted a teljes hangterjedelmét a Bambusz Szaxofonodnak.
Ha már az előzőek jól mennek, rájössz, hogy a hangmagasságot és hangszínt nagyon könnyen tudod változtatni a fújás erősségével, a fogak szorításával és még a nyelvtartással is. Ez az, amikor az igazi művészet és játék elkezdődik. 🙂
A felső regiszter hangjai, „átfúvás” vagy „túlfújás”
A hangszered több hangot is képes kiadni, mint az előzőekben leírt alaphangok. Ha lefeded az ujjaiddal az összes lyukat, akkor az összes eddig megszólaltatott hangnál is magasabb hangot vagy képes játszani. Ehhez csak annyit kell tenned, hogy egy nagyon kicsit kintebb veszed a fúvókat a szádból, és egy kicsit erősebben fújod meg a hangszert (bár lágyabb szájtartással). Eközben a bal kéz hüvelykujját szép lassan kezdd el felengedni a lyukról úgy, hogy a többi lyuk teljesen fedett maradjon!
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy nyugodtan kezdj el erősen fújni, miközben az összes lyukat lefogod, majd szép lassan kezdd el felengedni a hüvelykujjad a lyukról. Az első felső regiszterbeli hangnak meg kell szólalnia akkor, amikor a hüvelykujjnál lévő lyuk már kb. félig nyitva van, esetleg még előbb. Ha sikerült a hangot stabilizálni, ha akarod, esetleg újra lefedheted a hüvelykujjnál lévő lyukat, miközben még erősebb fújást alkalmazol. Fenntartva az erős fújást, elkezdheted felengedni az alsó lyukakat (jobb kéz kisujjtól felfelé), egyszerre egyet, és máris megkaptad a legmagasabb hangokat, amit a hangszeren játszani lehet: C alaphangnál ezek a G A H és C hangok lesznek, G alaphangnál pedig D E F# és G. Ezekkel a hangokkal együtt így két teljes oktávot lehet megszólaltatni a Bambusz Szaxofonon. A részleteket lásd a fogástáblázatban.
Fogástáblázat
** Gyengébb fújással és az ajkak lazításával egy fél hanggal lentebb engedjük a hangot a jelzett oszlopban.
(A táblázatban a B a H hangnak felel meg.)
Ahogy a táblázaton látható, négy lyukat a jobb kéz ujjaival, ötöt pedig a bal kéz ujjaival lehet lefogni. (Az előbbiek mélyebb hangokat, az utóbbiak pedig magasabb hangokat eredményeznek.) A Telt körök 
teljesen fedett lyukakat jelölnek, a Fehér körök 
edetlen lyukakat jelölnek, és vannak Félig lefogott lyukak is 
a félhangok megszólaltatásához.
Kérlek, vedd figyelembe, hogy az felső regiszter hangjait esetenként nehéz lehet megszólaltatni és hamisak is lehetnek. Ez azért van, mert a bambusz egy egyenetlen, természetes anyag, és nem lehet minden esetben pontosan behangolni egyszerre az alsó és felső regiszter hangjait is. Ahhoz, hogy tiszta felső regiszterbeli hangok szólaljanak meg, szükség lesz a saját kísérletezésedre és próbálgatásra!
Tippek és trükkök
Magas, sípoló hangok
Néha játék közben magas, sípoló hangok szólalnak meg. Ezt könnyen megakadályozhatod, ha egy picit kintebb veszed a fúvókát a szádból. A másik megoldás, hogy egy kevés levegőt az alsó ajkad alá is fújsz játék közben. Ilyen módon az egy levegővel telt „párnává” alakul át, és mivel ezen fekszik a nád, egy sokkal közvetlenebb kapcsolat jön létre vele.
A nád hangjának minősége
Ahogy elkezdesz használni egy új nádat, a hangja kezdetben javulni fog, és használhatod mindaddig, ameddig a hangzás minősége megfelelő a számodra. Még egy kis szakadás vagy letörés sem baj akkor, ha szépen szól a nád. Azt is észre fogod venni, hogy sokkal jobb a hangja, ha a nád nedves. Ezt ki is használhatod, és fellépés vagy játék előtt előre beáztathatod a nádat (kb. 30 másodpercig).
A hangszer megtámasztása magas hangok esetén
Magas hangoknál, amikor csak a bal kezünkkel kellene lyukakat lefogni, használhatjuk a jobb kezünk kisujját, hogy megtámasszuk vele a hangszert. Ha ilyenkor lefogjuk az utolsó, vagyis a jobb kéz kisujjához tartozó lyukat is a magas hanghoz tartozó lyukak mellett, könnyebben meg tudjuk tartani a hangszert, miközben ez nem lesz hatással sem a hangmagasságra, sem pedig a hangszínre.
A hangszer tárolása, karbantartása
Ne tárold nedves állapotban!
Minden Bambusz Szaxofon kapott felületkezelést: belül sellak, kívül pedig lenolaj teszi ellenállóbbá a nedvességgel és párával szemben. Azonban így sem ajánlom, hogy teljesen nedvesen, átitatva tároljuk. A fúvókát (a nádat levéve) óvatosan kitörölhetjük egy száraz ruhával, vagy pedig egy-két erőteljes fújással eltávolíthatjuk a pára nagy részét. Ez már elég óvintézkedés kell hogy legyen.
Ezenkívül lehetőleg kerüljük a gyors hőmérséklet- és páratartalom-változást!
Olajozás
Hogy meghosszabbítsuk a hangszer élettartamát és szebbé tegyük a kinézetét, évente két-három alkalommal ajánlott lenolajjal bekenni a külső felületét. Mindig teljesen száraz felületen végezzük a kezelést! Az olajat könnyen felvihetjük egy papírtörlővel vagy egy száraz ruhával. A bekenést követően hagyjuk a hangszert pihenni egy teljes napig, majd ugyancsak papírtörlővel töröljük le a maradék olajat! (A belsejét természetesen nem kell olajozni.)
Tartsuk távol a hőforrásoktól!
Sose tárold radiátor vagy egyéb hőforrás közelében, mert az anyagában repedések keletkezhetnek! Az a legjobb, ha kellemesen meleg, száraz és jól szellőző helyen tároljuk.
Nádak
A nádat óvatosan megtisztíthatod langyos vízben. Amikor a nád elhasználódik, és elveszti a kellemes hangzását, új tenor szaxofonnádat kell venni. Érdemes jó minőségű terméket választani a személyes igénynek megfelelő vastagsággal. A hangszert Rico Royal 2.0-ás vastagságú (lágyságú) tenor szaxofonnáddal szállítom.
Az új nád felhelyezése a fúvókára
Óvatosan húzzuk le a régi nádat az átlátszó műanyag leszorító gyűrűvel együtt a fúvókáról. Csúsztassuk vissza a műanyag gyűrűt, de rögtön álljunk is meg, kb. 1 cm-re a fúvóka végétől. Nagyon óvatosan csúsztassuk az új nádat a gyűrű alá. A nádat mindig az alsó (vastagabb és sötétebb) részénél fogjuk meg, sohasem annál a végénél, amit szájba veszünk! Most csúsztassuk be a nádat megközelítőleg a végleges pozíciójába. Ezután szorítsuk le a nádat úgy, hogy a műanyag gyűrűt tovább felfelé húzzuk a fúvókán, amíg egészen át nem ér a nád sötétebb részére (alapjára). Ezek után apróbb igazításokat végezhetünk a nád helyzetén, hogy megtaláljuk a legszebb hangzást!
Általánosságban véve, a nád végének majdnem egészen a fúvóka végénél kell lennie, de nem teljesen! Kb. 1,5 mm helyet kell hagyni a fúvóka vége és a nád csúcsa között, de ez hangszerenként változhat. Igazgatni kell a nádat, több helyzetet kipróbálni, és így megtalálni a legmegfelelőbb pozíciót! Nagyon kis változtatás a nád helyzetén meglepően komoly hatással lehet a hangszínre és dinamikára. Arra is figyelnünk kell, hogy a nád párhuzamos legyen a fúvóka oldalaival, és középen helyezkedjen el. Az egész persze nem olyan bonyolult, ahogyan hangzik. Egy kis gyakorlással szinte azonnal fel lehet helyezni a megfelelő helyre a nádat, és már játszhatunk is! 😉
